Non-valvuláris pitvarfibrillációban a stroke megelőzése céljából orális alvadásgátló kezelést alkalmaznak, melyre jelenleg már többféle direkt hatású orális antikoaguláns gyógyszer áll rendelkezésre. Eddig alig történtek vizsgálatok a gyógyszercsoport tagjainak direkt összevetésére. Jelen vizsgálatban az apixaban és rivaroxaban összehasonlítása azt mutatta, hogy apixaban alkalmazása kapcsán – azonos hatásosság mellett – kisebb mind a jelentős vérzések, mind pedig a GI vérzések kockázata, mint rivaroxaban szedése mellett.

A nem K-vitamin típusú, új orális antikoagulánsok megjelenése nagy előrelépést hozott a pitvarfibrilláció okozta stroke és szisztémás embolizáció megelőzésében, közli a PharmaOnline.

A Xa faktor szelektív gátlása hatásos lehet a vénás tromboembóliák kezelésében és megelőzésében, amint azt a szubkután adagolt indirekt Xa gátló fondaparinux-szal végzett vizsgálatokban is bebizonyosodott.

Régóta intenzív kutatás irányul olyan, szájon át folyamatosan adagolható, biztonságos, lehetőleg fix dózisú antikoagulánsra, amely nem igényel rendszeres laboratóriumi ellenőrzést. Több mint 60 év után jelenleg három olyan új készítménnyel (dabigatran, rivaroxaban és apixaban) rendelkezünk, amelyeket fázis III. vizsgálatokban (RELY, ROCKET AF, ARISTOTLE) hasonlítottak össze warfarinnal, és bizonyították hatékonyságukat a stroke prevenciós kezelésében nem valvuláris pitvarfibrillációban.  

Az arterioszklerózis gyakran az érlumen átmérőjének érdemi csökkenése nélkül kialakuló, megrepedésre hajlamos plakk képződéséhez vezető állapot, amely sokszor megelőző klinikai tünetek nélkül, egyből akut koronária szindrómaként diagnosztizálnak. 

Parenterális heparin-terápia, majd tartósan adott K-vitamin-antagonista, a mérleg másik serpenyőjében pedig négy új orális szer, amelyek alkalmazása kényelmesebb: nem igényelnek monitorozást és fix dózisban adhatók.

Az aneszteziológus számára komoly feladatot jelent a tartósan antikoagulált beteg perioperatív ellátása, ami csak az Egyesült Államokban évente 250.000 beteget érint. Az ideális perioperatív alvadásgátló stratégia megválasztásában a két ellentétes kívánalom (alvadásgátlás/hemosztázis) gondos mérlegelése mellett a lehetséges szövődmények (vérzés/tromboembólia) klinikai súlyosságát is számításba kell venni.

Az antikoaguláns gyógyszerek felfüggesztésére alapvetően akkor van szükség, ha egy nem várt esemény vagy betegség akut sebészeti beavatkozást igényel, valamint ha a gyógyszert túladagolták.

Az utóbbi években az alvadási kaszkád szerin-proteáz enzimjeinek közvetlen gátlása vált az alvadásgátlók kutatásának célpontjává. Az egyik első ilyen hatásmechanizmusú sikeres gyógyszer a Bayer által kifejlesztett rivaroxaban, amelynek hatásmechanizmusát az alábbiakban körvonalazzuk.